Ma kezdődött délután a háború. A vörösingesek küldtek egy előörsöt, akik hadüzenetet hoztak. Azt mondták 15 perc múlva támadnak.
- Mindenki a helyére!!!! - kiáltotta Boka. A fiúk már abban a pillanatban a helyükön voltak.
- Jöhetnek a vörösingesek! - mondta Barabás. Ezzel mindenki egyet értett. Nagyon izgatottak voltunk, és én majd kiugrottunk a bőrömből! Hirtelen egy trombita hangja hasította ketté a levegőt.
- Megérkeztek! - kiáltottam fel. Beözönlöttek és elkezdtük a támadást. Egészen jól ment és a stratégiánk is bevált. Csakhogy a másik fele a vörösingeseknek kint maradt és most kezdtek berohanni a másik kapun keresztül. Ez nem volt a tervben. Nagyon meglepődtünk! De azért megőriztük a nyugalmunkat és rátámadtunk a csapatukra. Már majdnem vesztettünk, de jött Nemecsek és ráugrott Áts Ferire. A hirtelen lökéstől feldőlt és így megnyertük a csatát! Nagyon örültünk, de Nemecsek sajnos rosszul lett. Haza kísértük őt és sokáig álltunk a házuk előtt, de aztán késő lett és haza indultam. Most itt ülök és befejezem az írást. Most jól kipihenem magam.
2007. október 28., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
olyan jo hogy lassan rabja leszek az olvasasnak mama
Megjegyzés küldése